Tenk község

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Heves megye
Kistérség: Hevesi kistérség
Lakosság: 1199 fő
Terület: 12.34 km²
Népsűrűség: 97,16 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 36

Fekvése

Földrajzi fekvés

Tenk község Heves megye déli részén terül el. Az M3-as autópálya közelsége (10 km.) és a települést átszelő 31-es sz. főközlekedési út bekapcsolja a községet az ország vérkeringésébe.

A településen található gyönyörű ősparkok, és a portákat, utakat elárasztó virágok jellemzik a település arculatát. A tenki emberek portájuk rendben tartásával, gondozásával és virágosításával aktívan közreműködnek a településkép kialakításában. Jelenleg 1262-en élnek itt, gyarapodó lélekszámmal.

Története

Tenk első írásos említése 1310-ből származik Thenky névalakban, de valószínűleg a település már jóval korábban is lakott volt. A török megszállás alatt szinte folyamatosan élelem- és hadianyag- szállítási útvonal volt. A hódoltság megszünése után a Szentmáriay család birtoka lett a kiváló adottságokkal rendelkező terület. A védtelen jobbágyfalu nem vonzotta a letelepedni vágyókat, így az 1600-as évek végén Buttler János tulajdonában lévő lakatlan puszta volt. Jelentős változás az újranépesítés terén csak a XVIII. század végén történt. Az 1780-as években már 369-en éltek a településen.

A XIX. században jelentős szerepet játszottak Pusztatenk (ekkor így nevezték) életében a Csoma, a Gyulay, a Soldos és a Papp-Szász nemesi családok. A település szerkezetét meghatározták a középbirtokok és a hozzájuk kapcsolódó nemesi kastélyok elhelyezkedései. Pusztatenk utolsó földes urai a pazonyi Elekek voltak 1952-ig. A falu 1947-ig Erdőtelek község pusztája, majd 1947-ben alakul Tenk önálló településsé (kb. 600 fővel).

A településen 1950-ben, a járásban elsők közt alakult meg a TSZ, ahová 1959-ben a község minden dolgozója belépett. A földosztás és a hatvanas évek nagy építkezései során teljesen átalakult a falu képe. Az 1968/70-es években villamosították a községet. A legtöbb portára vezetékes ivóvíz került, valamint befejeződött a művelődési ház építése.

Tenk a rendszerváltás előtti negyven évben megőrizte feudális jellegét: az egykori nemesi kastélyokat, kúriákat alakították át iskolává, óvodává, községházzá. E faluképet a helyi vezetésnek köszönhetően az utóbbi tíz évben sikerült felszámolni.

Műemlék jellegű épülete a volt Papp-Szász kúria, mely 1870 körül épült késő klasszicista, kora neoreneszánsz stílusban. Jelenleg ebben az épületben foglal helyet a polgármesteri hivatal. A községben napjainkban négy kastély található, kettő erősen átépített formában (az ötödiket, a Holler kastélyt elbontották).

Gazdasági élet

Számottevő munkaerőt foglalkoztató, a település fejlődésére kiható ipar nem létesült a községben. A rendszerváltás után a község első jelentős eredménye az önálló orvosi körzet megszerzése, amely egy nagyszerű fejlesztéssel, az 1993. október 17-én felavatott egészségügyi központtal vált teljessé, ahol helyet kapott az anya- és csecsemővédelmi szakellátás, valamint 2000-ben ugyanitt került kialakításra a gyógyszertár is. Az első ciklus további eredményei: kiépült a gáz- és a telefonhálózat, megépült a ravatalozó, átadtak három szolgálati lakást, illetve a tűzoltószertárat, elkészült az iskola kézilabda pályája, valamint a II. világháborús hősi emlékmű stb.

Az elkövetkező évek nagy beruházása az 1996. szeptember 15-én, a honfoglalás emlékére megépített tornaterem volt (az iskola három új tanteremmel is gyarapodott). A község csatlakozott a jászsági regionális szeméttároló megépítéséhez. Az elmúlt években készült el a millenniumi emlékpark, ahol helyet kapott a település első köztéri szobra (Józsa Lajos szobrászművész alkotása Tenki madonna címmel). Ugyancsak az elmúlt években kapott új tetőszerkezetet az óvoda, tovább javult az oktatási- és közintézmények informatikai ellátottsága stb.

A településen élők főleg kertészkedésből élnek, de néhány kisebb ipari üzem is munkát ad a községben élőknek (a Zalabaromfi feldolgozóüzem és a Delta faipari cég).

Tenk községben jó minőségű, átlag 25 aranykorona értékű föld várja a befektetőket.

Nevezetességei

Elek-kastély, Gyulai-kastély (mai óvoda epülte), Papp-Szász-kastély (ma polgármesteri hivatal), egykori kastélyok és a hozzájuk tartozó épen maradt épületek; Római-katolikus templom; Milleneumi emlékpark; Sportpálya, ahol egykoron NBIII -ban állt helyet a tenki csapat.

Következő községek

További községek